Kardoss Emlékszoba
7696 Hidas, Kossuth u. 50/II
Közérdekű Muzeális Kiállítóhely.
Az Emlékszoba felavatására 2009. június 6-án került sor a Polgármesteri Hivatal emeleti termében,
Kardoss Kálmán 170. évfordulója tiszteletére. A hivatal épülete korábban a Kardoss család tulajdonát képezte.
Az Emlékszobában 100 évnél régebbi emlékek, apró személyes tárgyak, fényképek, újságcikkek idézik a kort, melyben Kardoss Kálmán értékes,
hasznos életét töltötte. Az érdeklődők számára az Emlékszoba megtekintése a hét minden napján rendelkezésre áll.
Cél, hogy a kiállítás anyagai
idősektől, fiataloktól kezdve a szakmai közösségeken keresztül a művelődő alkotó közösségekig domináns szerepet töltsön be a kultúraközvetítésben.
Tájház
7696 Hidas, Kossuth u. 111.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását,
erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését.
A lelkes támogató szervezők, intézmények csak tovább erősítik egy közérdekű muzeális intézmény alakulását, fennmaradását.
A székelyek és a svábok békés egymás mellett élését reprezentálja a Hidas, Kossuth Lajos utca 111. szám alatt lévő Tájház, mely a székelyek
és németek / svábok / tárgyi emlékeit őrzi.
Az összegyűjtött anyag 90 %-a a lakosság adománya, kisebb része vásárlás útján került a gyűjteménybe. Megtalálható az épületben a berendezett
székely és német szoba, a konyhában a motolla, cséphadaró, mosóteknő dörzsölő fával, istállóban mezőgazdasági eszközök, ekék, sorhúzók,
lószerszámok és sok egyéb tárgy. Egyik helyiség állandó kiállítási tárgyai, a régi, korbeli fényképek, magyar és német nyelvű hímzett falvédők,
asztalterítők, fésű és kefetartók. Ezen tárgyak tükrözik a XX. század első felének ízlésvilágát.
A tárgyi emlékek gyűjtése közben szellemi hagyaték felé is fordult a figyelem. Tekintélyes néprajzi és történelmi anyag gyűlt össze.
A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal
együtt. Az épület több lépcsőben épült. Négy szakasza három különböző padlószinten helyezkedik el, igazodva a hátrafelé lejtő udvarhoz.
Az első egység a szoba-konyha-szoba beosztású lakóépület. Ezt követi a külön fedél alatt álló nyárikonyha-kamra, a nyári konyhából nyílik
a kőpince és itt van a padlásföljáró is. A ház még egy kéthelyiséges lakrészt, valamint istállót, kocsiszínt és pajtát foglal magában.
Az épület kő alapú vályogfalakkal – a hatodik- hetedik helyiségnél vert fallal, az istállónál téglafallal – mestergerendás, szalmapólyás födémmel,
fachwerk oromzatú tetőszerkezettel, két szabad kéménnyel, igényes és esztétikus ablakokkal, ajtókkal, gazdagon tagolt homlokzati vakolat
architektúrával készült. Az utcai kerítés – mecseknádasdi monolit kőből faragott pilléreivel, vaskapuival, a nagykapun a tulajdonos J L monogramjával
– jó kvalitású kézműves munka.
Az 1920-40-es években az egész ház bér-avagy cselédlakásként funkcionált, a II. világháború végén az első két helyiségben postahivatal működött.
A tulajdonost és családját kitelepítették Németországba, helyükre az andrásfalvi Biszak család került 1945-ben. A falon átbujtatott takaréktűzhely
egyedülálló az egész országban egyetlen ismert példánya létezik Hidason. Ennek a kályhának a mása került beépítésre a konyhába ill. a sütő része a
sváb szobába. Rendkívül szép az első szoba népi rokokó faragott ajtaja, és vasalata.
A háznak a pontos mása helyet kapott a szentendrei skanzen dél-dunántúli tájegységében.
Dr. Zentai Tünde muzeológus, Videcz Ferencné segítségével
620 műtárgyat gyűjtött községünkben a szentendrei ház berendezésére. A házban székely szobát, sváb szobát, egy konyhát –XX. sz. eleji berendezéssel
láthatnak a látogatók. A nyitott kéményű nyári konyhában régi eszközöket tekinthetnek meg. Például gereben, motolla, tiloló, gyapjúfésű, szilvaaszaló,
vaslábas, szalmatálak stb. Berendeztünk egy vendégszobát és egy kiállítási helységet is, melyben nagyanyáink falvédőit mutatjuk be magyar és német nyelvű felirattal.
Ebben a helyiségben kaptak helyet a régi dísztörölközők, fésű és kefetartók is. Az istállóban a gazdálkodás eszközeit mutatjuk be.
Itt látható kiállításunk legrégibb darabja, az 1793-ból való szőlőprés.
A Tájházban látható tárgyakat Videcz Ferencné, helytörténész gyűjtötte össze. Az ő vezénylete alatt született meg a
Hidasi Tájházért Egyesület is, melynek feladata a ház karbantartása, s egyéb teendők elvégzése.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum leírása a hidasi tájházról
Lakosságcsere a Dél-Dunántúlon az 1940-es években című kiállítás közzétett sajtóanyaga letölthető PDF formátumban
Tamási Áron Művelődési Ház
Hétfő:
Kedd:
Szerda:
Csütörtök:
Péntek:
Szombat:
Vasárnap:
Elérhetőség:
7696 Hidas, Erkel Ferenc utca 8.
Telefon: 72/457-101
Fax:
E-mail: hidasonkormanyzat[kukac]gmail.com